Zalaháshágy

Zala megye hataran

Névnap

Ma 2017. szeptember 22., péntek, Móric napja van. Holnap Tekla és Líviusz lesz.

Legújabb képek

Statisztika

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa35
mod_vvisit_counterHeti430
mod_vvisit_counterHavi2077
mod_vvisit_counterÖsszesen172342

IP: 54.224.202.184

Hasznos linkek


 







Címlap Falutörténet Címer eredete
Zalaháshágy Címere PDF Nyomtatás

Zalaháshágy címere

Negyedelt csücsöktalpú tárcsapajzs, melynek első mezejében kék alapon arany hársfa, második mezejében vörös alapon a címer közepe felé lépő arany, ágaskodó, kettősfarkú oroszlán, jobb mancsában szablyával, harmadik mezejében vörös alapon háromágú leveles aranykoronából kinövő levágott arany jobbkar, kezében szablyával, negyedik mezejében kék alapon három arany búzakalász.

A négyfelé osztott pajzs első mezejében látható arany hársfa a község nevére utal, a második mező szablyát tartó oroszlánja a település egyik nemesi családja, a Sibrik család címeréből került átvételre. Ez a település utolsó nemesi családjának állít emléket. A harmadik mező háromágú leveles aranykoronából kinövő levágott arany jobb karja a török időkre emlékeztet, amikor a község lakóit mocsárvár védte az ellenséggel szemben. A negyedik mező három búzakalásza a település mezőgazdasági múltját, jelenét jelképezi.

A község Zalaegerszegtől huszonöt kilométerre, északnyugati irányban, a Zala és a Rába folyók közötti területen. Vas és Zala megye határán helyezkedik el. Belterülete a Kemeneshát délnyugati lejtőire települt, mely közel esik a halastó patak völgyéhez. Említése 1328-ban Hassagh, 1898-ban Zalaháshágy. Ahogy az Egregy égerfában, a Szilágy a szilfában, a Nyirád a nyírfában, ugyanúgy a Háságy, Hárshágy hársfában bővelkedő helyet jelölt a névadás idején. A hárs főnévhez járult a -gy képző. A Zala előtag nyilvánvalóan a megyére utal.

A Háshágyi-, majd a Nádasdy- és a Bessenyei-család birtokolta a falu kiterjedt határait. A jobbágyfelszabadítás után az egyetlen jelentősebb birtok a Sibrik-major volt, melyet 1945-ben felosztottak. A domínium helyén ma már csak az egykor temetkezési helyként szolgáló Sibrik-kápolna áll.

Zalaháshágy évszázadok óta szűkebb környezete vallási központjának számít. Katolikus község. Híres, román stílusú, de korábbi, Árpád-kori domborművel díszített temploma a XII. században épült. Dévai Bíró Mátyás ugyan 1535-36-ban reformálta a vidéket, de a Nádasdyak katolizációjával a falu urával együtt visszatért a katolikus Róma hitére.

A népi kultúra hagyományai - a farsangi rönkhúzás kivételével - mára elkoptak és elveszítették mozgósító erejüket.

A község lélekszáma 1960 körül volt a legmagasabb, ekkor nyolcszázan éltek Zalaháshágyon. Ma 483-an lakják. A lakosok többsége - mint annyi évszázadon át - ma is mezőgazdaságból él.

A település közigazgatásilag sokáig önálló volt, mígnem 1969-ben Vaspörrel közös tanácsba szervezték. Ma ismét önálló, polgármesteri hivatallal rendelkező község. 1992-ben kivált a Vaspör-Ozmánbük-Zalaháshágy körjegyzőségből is.

A XIII. század elején épült - a reformáció korában elfoglalt majd visszafoglalt - műemlék római katolikus templomának 1975-ös ásatásakor előkerültek a befalazott román ablakok. A templomtól keletre, a házak udvarán a háshágyi vár árkai még felismerhetők.

Módosítás dátuma: 2011. július 25. hétfő, 09:49
 
Joomla Templates