Zalaháshágy

Zala megye hataran

Névnap

Ma 2017. május 24., szerda, Eszter és Eliza napja van. Holnap Orbán lesz.

Legújabb képek

Statisztika

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa19
mod_vvisit_counterHeti240
mod_vvisit_counterHavi2197
mod_vvisit_counterÖsszesen159700

IP: 54.162.203.39

Hasznos linkek


 







Címlap Falutörténet
Zalaháshágy Településtörténete PDF Nyomtatás

„Ittasság" nevét először 1296-ból ismerjük, 1328-ban „villa-Hasagh" alakban említik. Az elnevezést az egyik vélemény szerint a hársfákról kapta, amelyben a terület bővelkedett. A másik elképzelés szerint a falu a nevét a Hashagyi családról is nyerhette, vagy fordítva. Már az Árpád-korban központi hely volt. Ezt bizonyítja az ebben a korban épült temploma, amelyet többször átépítettek renováltak. így az eredetileg román stílusú templom sokat veszített eredeti formájából. Ezen változtatott az 1975-ös felújítás, melynek során előkerültek a befalazott románkori ablakok is. A falakon kora középkori domborművek találhatók.

Lakott hely volt a török időkben is, bár a török katonai mozgások útjába esett. A lakónépesség létszáma ennek megfelelően változott. Időnként nagyon lecsökkent, és nagy területek pusztává váltak. Az itt élőknek adót kellett fizetni a török földesúrnak 20 forintot évente, a szultánnak 6 forintot, 6 pint vajat, lisztet és egy kocsit kellett adni 10 napi robotra. Kanizsa felszabadulása után, az itt élők helyzete könnyebbé vált, legalább a töröknek járó adókat nem kellett fizetni. 1690-ben 15 jobbágy család élt a faluban, köztük 6 fél- és 9 negyedtelkes, és 4 zsellér. Négy és fél telek puszta. Az egész telek nagysága 26 hold szántó és 6 szekér szénát adó rétből állt. A földet kétnyomásban művelték. Szőlőjük nem volt. Tizedet a püspöknek adtak, de kilencedet nem fizettek. A lakosai katolikusok voltak. A templom szentélye és tornya ekkor romokban hevert. A falu birtokosa a Perneszy család volt. A faluhoz tartozó dűlők nevei: Pityer hegy, Vas hegy, Bakos hegy. Az egyik dombtetőt, ahol korábban házak álltak, Béka várnak nevezték, utalva arra, hogy valamikor a környék ingoványos volt. 1720-ban 10 jobbágy és 4 zsellér háztartás népe alkotta lakosságát. Templomát a protestánsoktól vették vissza. 1736-ban restaurálni kellett. A templom 400 személyes, kórusa fából van, harangja külön haranglábon. 1790-ben földesura a Bessenyei­család lett

A község előbb a salomvári anyakönyvi kerülethez tartozott, 1924 után a vaspöri kerülethez kerültek. A második világháború alatt a falu vesztesége 19 fő.

Az 1945-ös földosztás során 175 hold földet osztottak szét az igénylők között. 1949-ben megalakult a helyi földműves szövetkezet 10 alapító taggal, 1953-ban a Micsurin termelőszövetkezeti csoport, 1960-ban szerveződött termelőszövetkezetté. 1968-ban egyesült a vaspöri termelőszövetkezettel.

 

Zalaháshágy Község rendelkezik értékvédelmi rendelettel: Zalaháshágy Község Önkormányzati Képviselő-testületének 8/1999. (VII. 20. számú rendelete a helyi építészeti értékek védelméről.

 

Kérem válasszon az almenükből, ahol részletesebb információ tárul Önök elé.

Módosítás dátuma: 2011. július 26. kedd, 11:19
 
Joomla Templates